Xantus János Gömbkilátó

A várdomb egykori vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedik ki a horizontból. A kopasz felszínét még száz éve csak a vulkanikus tufa borította, s ezért is kopaszdomb néven ismerték elődeink. A Gaal Gaston, a település két háború közötti nagyformátumú elöljárója, birtokosa ültette be zömével feketefenyővel. A várdombon - Balatonboglár legmagasabb,165 m pontján - az 1960-as évek közepéig faszerkezetű kilátó állt. Nyomai, a négy betontuskó most is föllelhető.

A város jelképévé vált gömbkilátó az egykori BMV ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként. A 15 m átmérőjű építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás megszűnését követően Szabó Kálmán tanácselnök hozott Boglárra. Eredetileg a belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a természeti erők ellenállását (valamint a mende-monda szerint el is tűntek szállítás közben az üvegtáblák) üveg nélkül épült fel a Gömb, s gyors népszerűségét azóta is töretlenül őrzi. Zics László helyi építész ötlete nyomán a város díszkivilágítással látta el a gömbkilátót, ami még a túlsó partról is látható tájékozódási pont. Egy alkalommal egy közepes felújításon már átesett a nyolcvanas években, ami akkor is mint most is hosszú időre zárta el kirándulók csalódott ezrei elől e kedvelt kirándulási célpontot. Többszöri időpontváltozás után 2012 nyarára ismét látogathatóvá ígérte a nagy felújítást végző vállalkozás, melyet be is tartott, a gömb megnyílt a látogatók előtt.

A dombon egy helyi vállalkozás kalandparkot épít.